álmodj rétet, kispatakot
2009.11.20. 14:15
éppen sajttortát sütök meg pizzát, de remélem nem lesz gond, míg leírok pár gondolatot.. bár lehet majd erről fogok mesélni legközelebb, mert ha mosás közben alszom akkor elönti a házat a víz (mint két éve), ha zenéthallgatok sütés közben több lesz a csapottkanálból :D..
szóval mióta itt vagyok rengeteg gyerekkori emlék jut az eszembe, amikor még volt súlya az anyai szigornak.. :D szeretném ezeket a gondolatokat megörökíteni. : )
állítólag nagyon nyugodt gyerek voltam, ha letettek ottmaradtam, de azt is mondták, hogy sokat sírtam.
fehér volt a bőröm és piros a hajam: lényegében nemváltoztam :D
az egyik legelső emlékem az alföldön volt, persze hogy tájfutóverseny, és emlékszem arra mikor apáék ugráltak a homokban, olyan forró volt.
aztán az esti altatások, rengeteg dal és vers. (nagyon vicces: dzsunior már kívűlről tudja az álmodj hintát homokozót..:D)
az amikor anya tartotta elém a törölközőt mikor léptem ki a fürdőkádból. az amikor mindig vissza lettem küldve, ha hangosan mentem le a lépcsőn. és a vicc az, hogy tényleg visszamentem :D
aztán az, amikor anya otthagyta a tésztát a konyhában kelni, és mindig belenyaltam mikor nem nézett oda.. :D a narancssárga kabátom!! :D
aztán a tűzvízrepülő az oviban. meghogy a babakocsi kereke mindig kiesett..
és fúúúdeutáltam mikor apa alkalmazottai jöttek értem, nem szerettem, büntetésből soha nemszóltam hazájuk hazafelé :D
szilárdan él bennem mikor megtudtam, hogy zsombor nem lány lesz. ott álltam az oviban a padon. de nem bántam meg :D
mikor a zsolttal gyöngyöt ettünk, vagy elbújtunk a nóráék elől.
amikor gilisztátgyűjtöttünk a kertben.
hogy micsoda kis fűszergyűjteményt rendeztem be a teraszon..
a delfines fülbevalóm.
emlékszem arra is, amikor anya ölében ültem és játszottam a sótartóival :D ezt sztem ő találta ki, mert a nyakánál az a csont(mianeve??) úgykiáll hogy úgy néz ki mintha tényleg az lenne.
az amikor apával feküdtünk a tengerparton és mindig elrejtettem vmit a kövek alá, és ki kellett találnia melyik alatt van..
pénteken dallasz, vasárnapi ebéd után apa ölében szotyizás..
jaaaaaaj, anya emlékszel amikor elvesztem egy versenyen? és be kellett mondanom a neved a mikrofonba? :D jóó, tudom hogy nem vesztem el :D
ugyanott volt, hogy nem lehett a darazsak miatt enni..
amikor kiesett kb az első fogam vhol horvátországban az autópályán.. és a zsolt kidobta az ablakon.. mérges voltam :D
a felsorolást folytathatnám az idők végezetéig, hiszen mi soha nem álltunk meg, szinte minden hétvégén utaztunk(utazunk) csak ezek azok amik frissen jutottak eszembe, és kíváncsi vagyok ki mire emlékszik belőle..
NEHEZEN FELEJTEK ..:D
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.